2010. július 3., szombat

4. Leaf: Erdély I.

Szóval megvolt Erdély. A felét se láttuk annak, amit meg szerettünk volna nézni, de sebaj. Maga Erdély gyönyörű, a táj belopta magát a szívembe, de ennyi. A társaság is jó volt, sokkal jobb a vártnál, sőt a végzős kirándulást is együtt tervezzük, persze kedvenc sofőrünkkel. Jó kis sztorik és dalok születtek a buszban. Kicsit fáradt vagyok ugyan, de megpróbálok kipréselni magamból valami élménybeszámoló-félét.

Első éjszaka: Kismarja, még Magyarországon. Amitől tartottam bekövetkezett. De mivel tartottam tőle, számítottam is rá. Végül is, csak mínusz két ágy volt a szálláson (gyanúm szerint a két plusz fő okozta a problémát, akik nem tudom miért akaszkodtak ránk, semmi keresni valója nem volt a két gazdasági irodában dolgozó nőnek a mi osztálykirándulásunkon). Mogyi és én így vendégágyon aludtunk a konyhában, ami végül is kitett egy élményt. Vicces volt, hogy azt álmodtam: Mogyi keresztül mászott rajtam. Reggel kiderült, hogy nem is álmodtam, mert csak a szobákból nyílt toalett és az ágyam eltorlaszolta az ajtót. xD

Másnap reggel azzal ébredtünk, hogy vajon melyik lányra kell majd a legtovább várni? Végül egy fiú volt az, aki nem végzett időben a hajvasalással(!!). XD Végül csak elindultunk. Eleinte beszélgettünk, mindenki mászkált a buszban, de én inkább a helyemen maradtam és néma tüntetésbe kezdtem. Mulatságosnak találtam a helyzetet. Ezen a második napon kezdett el barátkozni a két osztály, mivel rá voltunk kényszerítve. A határon az egyik egyenruhás végigsétálva a buszon, "ellenőrizte" a személyazonosságunk, ami elég hamar ment. De olyan morcos képet vágott, hogy Mogyival egymásra néztünk és néma megegyezésünknek híven 100$-os mosolyt küldtünk felé. Ugyan nem mosolygott vissza, de legalább a szemöldökét nem ráncolta tovább, mi meg csak mosolyogtunk és a markunkba nevettünk. XD A fiúk pedig intést kaptak a busz hátuljában a cigizés és a kirándulás összeérhetetlenségével kapcsolatban, de még csak nem is a határőröktől, hanem a két gazdaságis nőtől. Ez a jelenet kifogyhatatlan poénforrást szolgáltatott a következő napokban.

Majd még folytatom a beszámolót, több részletben fog felkerülni képekkel együtt.