3. leaf

Másik 50 emberrel egy fülledt buszon egy napig utazni, aztán öt napon keresztül a hűvös padlón vagy vadidegeneknél aludni. Minden nap misére menni, mert kötelező, és három emberrel osztozni 1kg kenyéren egész napra... Alig várom az osztálykirándulást~ (ami az utolsó osztálykirándulásunk és mindent megkötöttek...mázli, hogy Zsé nem lesz ott) Valójában nem kéne panaszkodnom, szeretném látni Erdélyt, kell e jobb lehetőség erre? Szóval inkább: hurrá!

A kedvetlenségem és passzivitásom bosszantó mértékeket kezd ölteni. Valójában optimista vagyok, ezért ez a felállás eléggé zavaró. Új játékba kezdtem, ami nekem és az én oldalamon a játékba bevontaknak igencsak szórakoztató lehet, a többi játékosnak kevésbé, de a jelenlegi célom a magam szórakoztatása, nem pedig másoké. Nem kell aggódni, nem fog tovább tartani fél évnél, vagy kilenc hónapnál (ez persze nem egy pozitív tesztet takar, ilyenről szó sincs).
Két dologról kaptam hírt, ami feldobta a kedvem: a nyári munka lehetősége a kórházban (megint), mint segéd ápolónő; mégis van lehetőség a diáktársulatra, legalábbis írok egy levelet az önkormányzatnak (mivel az új polgármester lánya hajdanában osztálytársam volt) ;)